A Paulownia fák közismertebb nevükön (kínai császárfa, alumíniumfa, főnixfa), régóta szerepet játszanak az emberek életében, történelmi kutatások, régészet i bizonyítékok alapján 3000 éves múltra tekint vissza a faanyag felhasználása. A fák őshonos területei: Kína déli része, Vietnam, Laosz, Japán egyes déli területei. Jelenleg a tudomány a fáknak 10-12 különböző alfaját különböztet meg. Ezek közül az ismertebbek: Elongata, Tomentosa, Fortunai, Forgessi, Imperial stb.
kép: Paulownia Tomentosa
Az őshonos területeken a fák nagyon kedvező tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek elősegítik a belőlük nyerhető faanyag felhasználását. Ilyenek például: gyors egyenletes növekedés, viszonylag csomómentes faanyag, és külső behatásokkal szembeni nagyobb ellenálló képesség.
Európai területein való megjelenése a fának kínai kereskedőkhöz köthető, akik a XV-XVI. század tájékán csomagoló anyagként hozták be a fát Európába, és az így elhullajtott magok kikeltek, és ezekből lettek az első európai példányok. Már akkor észrevették, hogy ezek a fák mennyivel másabb tulajdonságokkal bírnak, mint az itt őshonos egyéb fafajok. Azonban elterjedésük, illetve mesterséges úton történő terjesztésük a korra jellemző technológiai színvonal miatt nem volt lehetséges.
A fák az őshonos területeken nem szembesülnek az európai tél viszontagságaival, és a fának a természetes ciklusa sem teszi lehetővé, hogy négy évszakos körülmények között, természetes úton szaporodni tudjanak. Európa területein a 12 alfaj közül körülbelül 6 életképes, de ezek tulajdonságai (fejlődési ütem, faanyag minőség elmarad az őshonos területeken lévő fáktól). Ezek közül az alfajok közül vannak olyan fák, amelyek hosszú egyenes törzset hoznak, de növekedésük lassú és fagyérzékeny. Vannak olyan fák, amelyek növekedése gyorsabb ütemű, de csomós, rossz minőségű faanyagot hoznak. Ezen kívül több alfaj bokrosodásra hajlamos, vagy ágas-bogas példányaik kisméretűek , és csak díszfaként használhatók.
Általánosságban elmondható róluk, hogy korai fejletlen csemete állapotban fagyérzékenyek, és az első 1-2 évet szabadtéri körülmények között nem élik túl. Ezen említett okok miatt nem terjedtek el Európában, úgy mint más, külföldről behozott fafajok, mint pl. az akác, nyár. Korunk kihívásai azonban megkövetelik, hogy az egyre növekvő piaci igényeket ki tudjuk szolgálni, megfelelő mennyiségű és minőségű faanyaggal. Több kutatóintézet vizsgálatokat indított annak érdekében, hogy a kontinensen jelentkező egyre súlyosabb faanyag hiányt miként lehetne orvosolni.
A Cotevisa megjelenése
A Cotevisa cég elsőként ismerte fel a Paulowniakban rejlő lehetőséget. Tudósai rájöttek arra, ha megpróbálják a fát úgy alakítani, hogy európai klimatikus körülmények között az őshonos területekhez hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, akkor ez a fa alkalmas lehet a kontinenst sújtó faanyaghiány nagy részbeni megoldására.
Az 1980-as évek elején a spanyol kutatóintézet megkezdte kísérleteit a Paulownia fajokkal, s vizsgálatokat indított annak érdekében, hogy mely alfajok kereszteződéséből hozható létre a legmegfelelőbb hibrid. Többéves kísérleti munka eredményeként, ahol az Európában már életképes alfajokat kiválogatták, a labor területén kiültették, vizsgálták azok életképességeit a téli időszakkal szembeni ellenálló képességét. Végül két alapfaj mellett döntöttek, melyek kereszteződéséből kinevelhető a megfelelő minőségű hibrid. Ezen alapfajok az Elongáta és a Fortunai.
Többéves kereszteződési kísérletek után elkezdték az utódok szelekcióval történő válogatását. Szelektálás célja megfelelő gyökérzetű, gyors növekedésű, jó minőség faanyagot adó csemeték kiszűrése volt a többi közül. ennek menete a következőképpen alakult: a fákat a virágzás időszakában zárt fóliasátorban elkülönítették egymástól a virágport a szakemberek ecsettel egyik fáról vitték a másikra, így nyomon követhető volt, hogy milyen alfajokat kereszteznek egymással.
Áttörés az ipari fafajták történetében
2002-ben a csemeték többszöri szelektálása után megtalálták azon hibridet, amely alkalmas lehet a kitűzött célok megvalósítására. Ezen hibridnek PAULOWNIA COTEVISA2 nevet adták. Szélesebb körben más kutatóintézetek bevonásával (egy hannoveri és valenciai kutatóintézet) elkezdték az újonnan kinemesített hibrid teljes körű kivizsgálását, valamint felhasználási lehetőségeit.
A növény hibrid mivoltából adódóan természeténél fogva steril, azaz természetben magától nem szaporodó képes. „úgy működik ez, mint a lónak és a szamárnak a közös utódja az öszvér, ő is életképes, de mivel két különálló fajnak az utódjaként jött létre, ő már nem szaporodóképes, gyakorlatilag egy evolúciós zsákutca.” A fa virágzik termést hoz, de ezek a magok életképtelenek.
Gyökérzete: Karós gyökérzet, csemete fiatal korában egy erős gyökérszár egyenesen lefele indul a földbe, ez lehetővé teszi az állandóan nedves talajréteg gyors elérését, valamint a fagyzóna alá történő terjeszkedést, így a fa könnyebben átvészeli az európai teleket és a szárazabb időszakokat.
Kíváncsi a további részletekre? Kérjen személyes tájékoztatót munkatársainktól itt >>